Sandra Regnier: Az elfek öröksége - Sárkányok gyermeke 1.

Fülszöveg: 

Felicity Morgan nem pontosan az, akit az elfek megjövendölt megmentőjeként elképzelünk. Még csak tizennyolc éves, fogszabályozót visel, a divatos ruhák nem az ő világa, és mindig úgy fest, mint aki nem aludt eleget. Fay mégis különleges sorsra rendeltetett. Egy nap új tanuló érkezik Felicity iskolájába, aki messze a leghelyesebb srác Londonban. Ő Leander FitzMor. Vonzó megjelenésével, kedvességével és megnyerő személyiségével mindenkit az ujja közé csavar. Felicity távol marad a fiút ostromló lányok csapatától, de Leandert mégsem tudja kizárni az életéből. Mert bár az iskola legnépszerűbb diákjai sorban állnak Lee barátságáért, a fiú mégis folyton Felicity társaságát keresi. Ahogy telik az idő, Fay egyre több furcsaságot tapasztal, és úgy tűnik, hogy Lee is titkol valamit. A lány egyre biztosabb benne, hogy valami nem stimmel, de erről csak akkor bizonyosodik meg, mikor Leevel váratlanul visszautaznak az időben..

Olvasói véleményem: 

Micsoda borító *-* Egyszerű, mégis nagyszerű. A maga egyszerűségében pompázik. Szinte vonzza az emberek tekintetét. Engem szabályosan magával ragadott, amikor megláttam. A pillangó, a régi óra, meseszépek. Az arany betűk pedig szépen illenek a sötét háttérhez. 

Mi a helyzet a könyvvel? Érdekes, az egyszer biztos. Bevallom őszintén, nem erre számítottam. Azt gondoltam, amikor a fülszöveget elolvastam, hogy kapunk egy kis mesevilágot, egy szerelmi szálat, egy kis kalandot és mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Deee nem így lett, nem ám bizony. Adott egy fiú és egy lány, de hol a szerelem? Hol a vonzalom? Őszintén szólva, szerencsére nem csöpögött tőle a történet, amiért külön hálás vagyok az írónőnek. Ezekből tehát hiány van, de vannak benne nagyon is érdekes dolgok: időutazás, elfek, titkok, nimfák, kalandok. Ennyi számomra bőven elég is volt, hogy azt mondhassam, tetszett a könyv. Azonban sajnos nem csak pozitív véleményem van. Amit nagyon hiányoltam benne, az az időutazás volt. Igen, akad benne néhány kaland, de könyörgöm, olyan jó lett volna kicsit "szétnézni" a sötét középkorban például. Kevés volt benne a múlt, számomra nagyon kevés. Kicsit kezdett már unalmassá válni a középiskola, vártam a kalandot, a múlt felfedezését. Sajnos majdnem a végén tette érdekessé az írónő a történetet, akkor kezdődött végre az utazás vissza a múltba. Ezen kívül semmit bajom nem volt vele. 

Felicity Morgan, azaz Fay, nagyon a szívemhez nőtt. Jópofa karakter, vicces, kedves, okos és kicsit nagyszájú. Van rajta némi túlsúly, de pont ezért tetszett meg, nem lehet mindenki nádszál vékony. Szeretem ezeket a női szereplőket, akik nem a külsejükkel adják el magukat. Sajnáltam a karakterét, amikor kiderült, milyen sorsa van édesanyja mellet, azonban szerencsére az esze a helyén van és ki szeretne törni abból az életből, amelyben édesanyja él. Édesanyja a saját kocsmáját vezeti, ebben kéri iskolai feladatai mellett a lánya segítségét, ami Faynek egyrészt megalázó, másrészt nehéz és fárasztó. Szerencsére felbukkan a dögös és humoros Leander FitzMor, becenevén Lee, az iskolában, aki fenekestül forgatja fel a lány hétköznapi életét. 

Sajnáltam, hogy sok ideig nem történt szinte semmi. Olvastam, olvastam, felbukkant a többi szereplő is, aztán csak sodródunk. Semmi különös nem történik, Fay megismerkedik ezzel-azzal, Lee-vel egyre több időt tölt és kezdi megkedvelni. Nekem kicsit unalmas volt a könyv fele. Hiányoltam a vad kalandokat, vártam a cselekményt, de sokáig kellett várnom rá. A végére viszont egy nagyon jó kis történet kerekedett belőle. Nem tudok túl sok mindent írni, a trilógia első kötete. Egye-fene alapon elnézem, hogy kevés benne a kaland és az utazás :) 

A végéről nem írok, nagyon felkeltette az érdeklődésemet a további két kötet iránt. Remélem hamarosan elolvashatom a következő részt. Összességében tetszett, de remélem a második és harmadik részben több lesz az izgalom és az időutazás. 

Kiadó: Maxim

Oldalak száma: 368

Kiadás éve: 2015

Fordította: Hajdúné Vörös Eszter

Eredeti cím: Das geheime Vermächtnis des Pan

Benina: Megsebzett szabadság - Farkasok nemzetsége 1.

Fülszöveg: 

Kr.u. 955.

Egy bajor lány:

Flaviát elragadják otthonából a portyázó magyarok. A lány rabszolgasorsra jut, és az ellenség táborának vezére, Daval dönt az életéről. Flavia minden alkalmat megragad a szökésre, ám a férfi nem ereszti.

Egy Farkas:

Daval a nemzetség élén állva testvéreivel együtt hűen harcol a hazáért. Szünet nélküli kalandozások, csaták teszik ki a mindennapjaikat. A bajor rabszolgalány jelenléte alapjaiban kavarja fel a Farkasok nemzetségének családi békéjét. Daval küzd megmagyarázhatatlan vonzódásával, miközben a világa darabokra hullik, a jövője feketeségbe burkolózik, míg végül az egyetlen, amit biztosnak hisz, hogy Flaviának mellette a helye.

Egy alku, mely megpecsételi mindenkettőjük sorsát.

Önmaguk számára is képtelen érzések kelnek életre, és nem tehetnek mást, mint engednek a sodrásának. Rabsága közben Flavia szembesül a valósággal: a magyarok talán nem is olyan barbár népség, mint gondolta.

Csakhogy a lányt, és szerelmének kibontakozását egy nap utoléri a múlt. Mi lehet az, ami még a barbár magyaroknál is jobban megijeszti Flaviát?

A Megsebzett szabadság Daval és Flavia szerelmének nem mindennapi története a magyarok kalandozásának idején.

A véredben lobog az ősi láng!

Olvasói véleményem:

Benina.. Drága Benina.. Életem első (de nem utolsó!) könyve, amit Tőled olvastam. Imádtam, egyszerűen imádtam. Amikor kézbe vettem a könyvet, féltem, hogy mit fogok olvasni. Bevallom őszintén, hogy félretettem, nem volt kedvem hozzá. Aztán addig-addig szemezgettem vele, hogy végül elővettem és elkezdtem nézegetni a borítót. Csodaszép. Meg is ihletett :D

Amikor elolvastam a fülszöveget egyszer, kétszer, majd háromszor, úgy döntöttem, hogy vágjunk bele. Nem csalódtam. A karakterek gyönyörűen ki vannak dolgozva, a szavak, a mondatok, mintha életre keltek volna, faltam a könyv minden egyes sorát. Szinte éreztem az illatokat, éreztem a szelet, a vizet. Benina egy csodálatos világot tár az olvasói elé ebben a könyvben. Végre nem egy olyan művet olvashattam, amiben a szerelem áll a középpontban. A Megsebzett szabadságban a harc, a magyarok, a bajorok kerülnek előtérbe. Hol sírtam, hol nevettem. A harc jeleneteket imádtam, szépen ki voltak dolgozva, cselekményben nem volt hiány. Mégis egy szívszorítóan gyönyörű történet bontakozik ki az olvasó előtt, ami visszarepíti a régi időkbe, ahol a magyar nemzet mindennapjait követhetjük nyomon. Árulás, egy nem várt szerelem, harc, rabság. Kell ennél több? 

A szereplőket imádtam. Persze nem mindenkit. Nagy kedvencem lett a magyarok vezére, Daval. Ki gondolta volna, ugye? Róla egyből sokunk egyik kedvenc sorozatának szereplője jutott eszembe, nem más, mint Khal Drogo. Mintha csak róla mintázta volna az írónő ezt a gyönyörű férfit. 

Végig őt láttam lelki szemeim előtt, az ő testébe bújtattam Davalt. Csodálatosan megformázott karakter, nem csalódtam benne. Már a fülszövegben olvasottak alapján is szimpatizálni kezdtem vele. Tiszteletet parancsol magának, erős, bátor, mégis szeretetre méltó karakter. Aranyból van a szíve, bár ez nem derül ki rögtön. 

Flavia egy imádni valóan megalkotott lány. Rögtön beleszerettem a karakterébe, az első pillanattól kezdve. Makacs a végtelenségig, de nagyon bátor és a szíve a helyén van. Róla azonnal Daenerys jutott eszembe. Ki más? :)

Szinte gyermekként kerül a magyarok fogságába. A könyv végére azonban egy igazi magyar feleség válik belőle. Addig viszont rengeteg viszontagságon kell túlesnie. Flavia karaktere egy olyan nőt mutat meg nekünk, aki egy igazi túlélő. Személy szerint azonban mégsem sajnáltam. Természetesen nem véletlenül :) Tudjuk, hogy Daval és Flavia egymásba szeretnek, de mégsem adott rá okot ez a lány, hogy sajnálni kelljen akár egy pillanat erejéig is. Hatalmas akaraterőről adott tanúbizonyságot. Nagyon jókat mosolyogtam, amikor először elhagyta a száját ez a két szó: "barbár magyar". Ohh, hogy mennyiszer hívta így az én drága Davalomat. Valljuk be őszintén, megérdemelte, hiszen az elején Daval tényleg így viselkedett. Mentségére szóljon, magyar volt, vezér, nem engedhette meg magának, hogy lágyszívűnek lássák a Farkasok, hiszen akkor elveszítette volna a pozícióját a népe élén. Mégis a szívembe lopta magát ez a barbár magyar. ♥ Mindig mosolyt csalt az arcomra ez az elnevezés. Szinte láttam magam előtt Daval arcát, amikor ezt meghallotta a törékeny Flavia szájából. Végül a szerelem utat tört magának a más-más világból származó fiatalok szívébe.

Sajnos nem mindig volt jókedvem olvasás közben. Flavia hű szolgálója, Gara nem volt olyan szerencsés, mint Flavia, ő Balmaz rabszolgája lett, aki egy igazi barbár volt. Nem szeretném más szóval jellemezni ezt a karaktert. Gyűlöltem már az eleje óta. Tudom, hogy ilyet nem szabad mondani, még soha egy karakterre nem mondtam ezt, de szinte alig vártam, hogy mikor hal meg. Daval teljes ellentéte volt. Gonosz, megátalkodott és velejéig romlott férfi. Gara volt az a nő a könyvbe, akiért könnykert hullajtottam. A szívem sajgott, amikor megtudtam, hogy milyen sorsa volt Balmaz mellett. Bátor nőt alkotott Benina, azt meg kell hagyni. A regény végéig kitartott, nem adta fel, aztán végre ő is megtalálta a szerelmet Bazil oldalán. 

Kajdon szintén gyűlöletem tárgya lett. Szerelmes volt Flaviába már évek óta és szerette volna feleségül venni. Buta, önző és őrült. Ezekkel a szavakkal tudnám a legjobban jellemezni. Nem bántam volna, ha Benina nem írja bele őt. A könyv végén azonban ő is elnyeri méltó büntetését. 

A többi szereplő szintén gyönyörűen ki lett dolgozva, nem volt olyan karakter, aki csalódást okozott volna. Ha ők léteznének, és vissza tudnék menni az időben, biztos, hogy hozzájuk csatlakoznék. 

Ennyi lenne a véleményem a könyvről. Nem bánom, hogy elolvastam, sőt! Csak ajánlani tudom. Senki ne fossza meg magát attól az élménytől, amit ez a regény nyújt az olvasóinak. Köszönöm az írónőnek, a kiadónak, hogy a kezembe vehettem és a szívembe zárhattam. Benina egy csodálatos, vad vidéket tár a szemünk elé és az  ősi magyarokat. 

Ne feledd kedves olvasó: "A véredben lobog az ősi láng!"

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 344
Kiadás éve: 2012

Erin Jade Lange: Zsír

Fülszöveg:

Minden ​​tervhez, legyen az jó vagy rossz, először is kell az isteni szikra.

Egy honlap nem egészen tizenöt perc alatt elkészíthető: szerzünk egy szabad doménnevet, keresünk egy félkész formátumot, átmásoljuk a saját oldalunkra az informatikai abrakadabrát, azután bütykölünk. Zsírnak csak az isteni szikra és tizenöt perc kellett, hogy bejelentse a tervét, mármint hogy szilveszter napján, pontban éjfélkor halálra akarja enni magát az interneten, konkrétan a www.zsirutolsovacsoraja.com honlapon. Szánalomra, sértegetésre, esetleg a legtotálisabb közönyre számított, ám kapott helyette egy morbid szurkolótábort, amely nem győzött szurkolni, hogy haljon már meg. És minél hangosabb lesz a „kóros kórus”, annál jobban emlékeztet a népszerűségre, az pedig jó.

De mi lesz, ha lejár az öngyilkosság határideje? Kibírja-e Zsír a következményeket, ha mégsem váltja be, amit ígért? És mit szól majd Anna, Zsír titkos szerelme, akit álnéven hódított meg az interneten, s akit szintén szilveszter éjszakájára hívott randira?

Olvasói véleményem:

Huhh.. Próbálom összeszedni a gondolataimat, mert nagyon sok érzés, gondolat gyűlt össze bennem, amíg a könyv végére értem. De ne siessünk ennyire. Elsősorban pár szót írnék a könyv borítójáról. Kiemelnék néhány dolgot róla:

• Népszerűség
• Halj már meg!
• Zsír
• Szánalom
• Határidő
• Bántás

Mikor ezeket a szavakat elolvastam, tudtam, hogy egy olyan könyvet veszek a kezembe, ami nyomot fog hagyni maga után. Igazam lett. Megfogott, akarta, hogy elolvassam. Fülszöveg nélkül is. Kevés ilyen könyv akadt eddig a kezembe. A borítón egy fehér koporsó látható, benne néhány szóval, mondattal. Már ez a kép megfogott, amikor megláttam, tudtam, hogy el kell olvasnom. Nem csalódtam. A történet egy fiatal, 16 éves fiú mindennapos küzdelméről szól a túlsúllyal, ami rajta van. Személy szerint én egy teljesen hétköznapi sztorira számítottam, ami csak arról fog szólni, hogy szabaduljunk meg felesleges kilóinktól. Hogy én mekkorát tévedtem.. Vágjunk is bele.

Nehéz szívvel vettem a kezembe a könyvet, mert féltem, hogy mit fogok olvasni. Nem tudhattam, hogy sírni fogok, netán dühös leszek. Sírni nem tudtam, viszont rengeteg dühöt éreztem, miközben faltam a sorokat. Az írónő rengeteg olyan dologra felhívja az ember figyelmét a könyvben, amiről sajnos nem mindig vesznünk tudomást. Életre kelt egy fiút, aki küzd az iskolában a "túlélésért". Bántják, csúfolják, számára mégis a legrosszabb dolog, hogy nem veszik észre, azaz láthatatlan. Személy szerint én egy hatalmas segélykiáltásnak éreztem a könyv sorait. Erin Jade Lange gyönyörűen megfogalmazta a mondatokat. Néha megálltam 1-1 fejezet után, gondolkodtam, szinte magam előtt láttam egy túlsúlyos fiút, aki csak arra vágyik, hogy észrevegyék és elfogadják, szeressék. 

A regény rögtön egy Zsír által kreált weboldal egyik bejegyzésével indít. Említ egy időpontot (december 31.), ami egy nagyon fontos dátum lesz a könyvben az utolsó oldalakig. Zsírnak elege lesz az életéből, halálra szeretné enni magát szilveszter éjszakáján.

"Azt hiszitek, sokat eszem? Ez semmi. Csak kapcsoljatok rám december 31-én, amikor élő adásban fogom közvetíteni az utolsó vacsorámat. A halálraítélteknek is jár. Nekem miért ne járna? Nem bírok ki még egy évet ebben a zsírkabátban, viszont ezt az évet befejezhetem úgy, hogy nagy durranás legyen. Ha jó erős a gyomrotok, nézzétek végig... hogyan eszem magamat halálra.

Zsír" 

Álljunk meg rögtön itt néhány szó erejéig. Hogy a fenébe jut el egy 16 éves kamasz arra a pontra, hogy halálra akarja enni magát? Már itt elgondolkodtatja olvasóit az írónő. Itt már gondolhatja az olvasó, hogy tragédia fog történni a történet végén. A kérdés az, hogy mi váltott ezt ki egy gyerekből? SOHA nem lenne szabad egy tininek azon gondolkodnia, hogy öngyilkos akar lenni. A könyv elejétől a végéig részletezi, hogy is jutott el idáig Zsír. 

Az anyai szeretetet semmi nem pótolhatja, ezt mind jól tudjuk. Zsír édesanyja számomra nem egy átlagos anya. Ahelyett, hogy próbálna segíteni fiának a fogyásban, inkább eteti. Persze, ez is a szeretet megnyilvánulásának egyik jele, de engem konkrétan dühített, hogy ezt csinálja. Haragudtam erre a nőre. Édesapja szinte tudomást sem vesz a saját fiáról, hiszen ő fiatal korában sportoló volt, ezt az életet szánta Zsírnak is. A fiúban rengeteg harag van édesapja irányába, én végig ezt éreztem. El nem tudom képzelni, min mehetett keresztül a fiú. 

A középiskola egy kamasz számára az egyik legfontosabb szakasz az életben. Zsír életében szinte a pokol. Nem bírja elviselni, hogy nem foglalkoznak vele. Keresztülnéznek rajta, ami dühíti. Ekkor dönti el, hogy márpedig ő öngyilkos lesz. Viszont a könyvben arra is fény derül, hogy nem azért választja ezt az utat, mert meg akar halni, pont ellenkezőleg! Sikerre, elismerésre vágyik, azt akarja, hogy mindenki tudja meg, hogy ki is ő valójában! Elkeseredetten küzd az iskola "elitjének" a szeretetéért. A lány, akit titokban szeret, szintén ennek a csoportnak a tagja. Szőke hajú, barna bőrű, megszoktuk már, hogy az ilyen lányok a Zsírhoz hasonló fiúkat észre sem veszik. Úgy éreztem végig, hogy Anna volt az a belső erő, amely arra ösztönözte a fiút, hogy tegye meg a végső lépést a "népszerűség" felé, más szóval váljon híressé azáltal, hogy halálra eszi magát.

A döntés megszületett, a határidő szilveszter. Viszont épp akkorra beszélt meg egy randit Zsír a titkos szerelmével is egy közösségi portálon. Hatalmas elszántságot mutat a fiú, mert még ez sem tántorítja vissza a döntésétől. Bekerül az iskola legmenőbb srácainak csapatába, együtt tölti velük a szabadidejét. Végre úgy érzi, él. Azonban ennek a "barátságnak" megvan a maga ára. A srácok azért barátkoznak Zsírral, hogy biztosak lehessenek benne, végig csinálja szilveszterkor az öngyilkosságot. Ennél a résznél éreztem azt, hogy falhoz tudnám vágni a könyvet. Fiatal tinédzserek hogy lehetnek ennyire gonoszok? Mi vezérelte őket? Igen, dühös voltam az egész világra. Abba akartam hagyni itt a könyvet, de nem vitt rá a lélek. Tudni akartam, hogy mi lesz a vége. Eljött az a bizonyos nap, hatalmas szilveszteri parti az egyik srácnál. Zsír eltökéli, hogy felfedi magát Anna előtt és bevallja neki, hogy ő írt neki a közösségi portálon üzeneteket. Várható volt, hogy Anna nem reagál pozitívan a dologra, nem óhajtja látni Zsírt. Talán ez volt a végső lökés, ami rávette a kamaszt, hogy dobja el az életét.. Hazamegy, elkezdi magába tömni az általa előzőleg odakészített ételeket, mindezt élő adásban. A hab a tortán egy rúd zsír. 

Szerencsére nem következik be a tragédia, Zsír kórházban tér magához, az öngyilkossági kísérlet kudarcba fulladt. Ennél a résznél könnyebbültem meg, hatalmas kő esett le a szívemről. Magamban hálát adtam az írónőnek, hogy nem vette el tőlünk ezt a szerencsétlen srácot. Még egyszer köszönöm. 

Nagyon jól felépítette az írónő azt a rengeteg érzelmet, ami egy ilyen kaliberű kamaszban felgyülemlik az évek során. Félelem, harag, gyűlölet, szeretet hiány, stb. Zsír mindössze arra vágyott, hogy az iskolatársai észrevegyék és befogadják maguk közé.

Mindent leírtam, amit szerettem volna. Nagy hatással volt rám ez a könyv. Nem lett a kedvencem, de elgondolkodtatott. Ajánlom mindenki figyelmébe, nem bánod meg, ha időt szánsz rá és elolvasod. 

Kiadó: Ciceró
Oldalak száma: 272
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Butter